Egy szellem segítséget kér.

2009. november 2-án, Halottak Napján gépkocsival hazafelé tartottam Drága Feleségem társaságában.
Kb. 500 méterre lehettünk otthonunktól, amikor a mobil telefonom furcsa hangon pittyegni kezdett.
Ezt a hangot sem előtte, sem utána nem hallottam. Meglepődve egymásra néztünk párommal, de mivel
már közel voltunk otthonunkhoz, nem néztem meg a hang okát.
Amikor bementünk a lakásba, megnéztem a híváslistát. Kiírt egy nevet: V. Gábor,
/a név teljes volt, de kérésre rövidítve írom./ és egy vezetékes telefonszámot.
Meglepődtem, mert a nevet csak akkor írja ki a telefon, ha szerepel a regiszterben, márpedig nekem
ilyen nevű ismerősöm nem volt.
Felhívtam a jelzett számot, ahol egy hölgy vette fel a telefont. Bemutatkoztam és elmondtam, hogy
hívás érkezett erről a számról. Egy pillanatnyi csend után azt válaszolta, adom a feleségét.
Megismételtem a leírtakat, mire a feleség azt válaszolta: én biztos nem hívtam önt, soha nem
hallottam a nevét, máskülönben mobilom sincs.
-        Nem is mobilról jött a hívás, hanem erről a vezetékes telefonról és nem Ön hívott, hanem V.
Gábor.
-        Uram a férjem több mint 10 éve meghalt…
A megdöbbenéstől szinte szólni sem tudtam, pedig ritkán akad el a szavam.
A további beszélgetésünkből kiderült, hogy a feleség, Jutka szintén ezoterikus dolgokkal foglalkozik,
de semmilyen találkozási pontot nem tudtunk felfedezni kettőnk között, így megbeszéltünk egy
találkozót. Itt sem kerültünk közelebb a megoldáshoz, egy biztos, hogy soha nem találkoztunk.
Tanácstalan voltam, mert nem értettem az egészet. Jutka elmesélte, hogy férje 17 éve halt meg, akkor
még telefonjuk sem volt és nem itt laktak, ahol találkoztunk.
Őszintén szólva nem tudtam, hogy mit tegyek, de még ugyanaz nap délután telefonon beszéltem
szeretett Ildikó barátnőmmel, aki kitűnő médium. Felajánlotta, hogy megpróbál találkozni V. Gábor
szellemével, megtudva a jelentkezés okát.
Másnap hívott és elmondta, hogy sikerült felvenni a kapcsolatot V. Gábor szellemével, aki elmondta,
hogy a lánya két gyermekével és férjével együtt hosszabb útra készülnek, ahol egy súlyos balesetet
fognak szenvedni, a négy személyből csak a férj marad életben. Ezt követően Ildikó látott egy piros
autót az autópályán és egy mentőhelikoptert, amely dolgavégezetlenül szállt fel a helyszínről.
Ildikó megkérdezte V. Gábor szellemét, hogy miért a Zolit kerested meg ezzel a súlyos problémával?
Mert ő tud nekem segíteni, jött a válasz.
Én egy kis gondolkodási idő után megértettem, hogy miért engem választott.
Kb. 1 éve engedélyt kaptam az égiektől a karma oldásra. Szeretném rögtön kijelenteni, hogy ez nem
úgy működik, hogy valaki eljön hozzám és én feloldom a karma kötelezettsége alól, ezt csak az /azok/
tehetik meg, akikkel szemben a karmát vállalta. Én csak a szertartást vezetem le, ha valaki nem így
csinálja, ott vigyázni kell!
Felhívtam Jutkát és kértem válaszoljon egy pár kérdésemre.
-        Van piros autótok?
-        Nincs!
-        Nincs is autó a családban?
-        De van.
-        Milyen a színe?
-        Eper… /Már ekkor tudtam, hogy Ildikó pontos információkat kapott./
-        Készülnek a lányodék hosszabb útra?
-        Nem.
-        Nem?
-        Ja a hét végén mennek Csákvárra! /Te Jó Isten, az M1-es autópályán kell menni./
Judit érezhetően rosszul lett, mert alig tudott más kérdésre válaszolni, mert Ő már tudta, hogy ezt
miért kérdezem.
Kértem, jöjjön el a család karma oldásra, hogy segíteni tudjak.
6-án, pénteken eljöttek hozzám, ahol elvégeztük a szertartást. Mivel teljes bocsánatot nyertek, a
karma e tragikus részét töröltettem a Karma-könyvből.
Este Ildikónál ismét jelentkezett V. Gábor, teljesen megnyugodva, ez korábban nem jellemezte, mert
érthető oknál fogva, nagyon zaklatott volt.
Megköszönte mindkettőnk segítségét, majd elköszönt. Többé Ildikó nem látta.
A család vasárnap elutazott Csákvárra, teljes nyugalomban, békességben és szeretetben.
Én kerestem a bejövő üzenetet a telefonomon, sokáig nem találtam, majd a sent messages fiókban
megtaláltam. Az van a név alá írva: empty, azaz üres. Se dátum, sem óra, hogy mikor érkezett.
Érdekes, mint ahogy az is, hogy kerülhetett fel a név és telefonszám a regiszteremre.
Úgy gondolom, hogy ez az eset is hűen példázza a szellemvilág csodálatos erejét.
Semmi más dolgunk nincs, mint bízni Bennük.
Hálás szívvel gondolok V. Gábor szellemére, aki még a Bardoban /köztes-lét/ sem felejtkezett meg a
családjáról. Biztos, hogy a jelentkezése előtt Ő már elintézte a karma oldásának lehetőségét, nekem
csak a fizikai világban kötelező részt kellett elvégeznem.
A Jó Isten ÁLDJON meg V. Gábor a CSALÁDODDAL együtt. Ez a történet azt példázza, hogy a
szellemvilág soha nem felejtkezik meg rólunk, ellentétben velünk…

Kristóff Zoltán